Lassan három éve már, hogy a Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között kipattant konfliktus révén az addig a jobboldal konzervatív képviseletét ellátó kereszténydemokraták szakítottak kormánypartnerükkel, a fiatal demokratákkal. Sokan, köztük a történetek egyes főszereplői sem értik, valójában mi okozta a törést az addigi kifogástalan kapcsolatban. Az egyre nehezebb gazdasági helyzet, az elképesztő méreteket öltő politikai és vallási kiábrándultság országos szintűvé duzzadása vagy az Oktatási Államtitkárság csapnivaló teljesítménye és kommunikációja egyaránt szerepet játszhatott a pártközi kapcsolatok elmérgesedésében.

Bár minden részletet már nehéz felidézni, bizonyára sok szülő és a gyermekvállaláson gondolkodó fiatal emlékszik még a 2010-es évek elejére, amikor a Nemzeti (később Emberi) Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Oktatási Államtitkárság szinte minden hónapban megosztó és kétséges eredményű döntésekkel ingerelte az állampolgárokat. Megalapozatlan, kidolgozatlan, koncepciótlan ötletek sora borzolta a kedélyeket akkoriban, kezdve az iskolai egyenruha bevezetésétől az erőltetett németnyelv-oktatáson át az iskolai ima kötelezővé tételéig. A vallás beemelése még a keresztény, de nyitott szellemiségű szülőket is kihozta sodrukból. A Lázár János és Rogán Antal által kézi vezérléssel működtetett frakcióban egyetlen töréspontként jelent meg a FIDESZ vezető oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán és Hoffmann Rózsa közötti konfliktus.

Az incidens akkor lépett ki korábbi viszonylag széles és masszív szakpolitikai gátakkal védett medréből, amikor az oktatási intézmények átállásához szükséges nagyjából 70 milliárd forinthoz a közszolgálati dolgozók bérének befagyasztása jelent meg fedezetként. Ekkor Pintér Sándor és Navracsics Tibor kiálltak Pokorni Zoltán mellett, aki a Parlament plenáris ülésén követelte Hoffmann Rózsa azonnali lemondását. Az Országgyűlés termében beálló ellenzéki csend közepette Hoffmann Rózsa válasz nélkül kivonult a Parlamentből, és nem is nyilatkozott addig, amíg Orbán Viktor miniszterelnök sokadik alkalommal újra bizalmáról biztosította. Azonban ezúttal a kormányfő szorult helyzetbe került, és végül Hoffmann Rózsa elmozdítása mellett döntött (noha megint nem vállalta el a felelősséget, Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter utasítására mondott le az oktatási államtitkár).

A magyarok számára ekkor derült ki, hogy a két párt szövetsége mögötti alkunak egyik sarokköve és alappillére éppen az oktatáspolitika volt. Semjén Zsolt pártvezér ezért a párt nyomására nem tehetett mást, egy héttel később (és Pokorni Zoltán államtitkári kinevezése után egy nappal) bejelentette a szakítást a FIDESZ-szel, lemondott miniszterelnök-helyettesi pozíciójáról. A kormányoldalon tapasztalható törés éppen az Együtt 2014 felemelkedésével párhuzamosan zajlott. A konfliktusok elmérgesedése a kormány átszervezéséhez vezetett. Ez azonban sajnos túl későn, a választások előtt kilenc hónappal, 2013 augusztusában következett be. Hiába volt rendkívül sikeres az ekkor felállt Nemzetpolitikai Minisztérium, a Simicskó István vezette Sportminisztérium akkoriban hibát hibára halmozott (többek között a minisztérium miatt csúszott le Budapest a 2020-as labdarúgó Európa Bajnokság egyik játszmájának megszervezéséről), a narancsos politikusok joggal követelték pártjuk önálló indulását a 2014-es választásokon. Még ma sem látszik biztosan, hogy a választási kudarc, a KDNP kimaradása a parlamentből, a Jobbik megerősödése vagy az Együtt 2014 sikere mennyiben köszönhető a korábbi vezető pártok összeütközésének. Annyi biztos, egy legutóbbi felmérés szerint a választók döntő többségének elnyerte tetszését a kormány egyik első intézkedése a hittan-oktatás, az iskolai egyenruha és a kötelező reggeli ima eltörléséről.